A P50 projekt megvalósulása, a véget nem érő nehézségekkel ( nyersanyagellátás, típusfejlesztés ) és a hosszú halogatással együtt arra indította az NDK autógyártás felelős vezetőit, hogy igyekezzenek megfelelni az új kihívásoknak. Számításaik szerint a Trabant kisautót egy nagyobb modellnek kellett volna felváltania, vagyis egy sokoldalúbb, kényelmesebb, "nagy testvért" terveztek. Ezzel megkezdődött a keletnémet autógyártás legszokatlanabb prototípusának tervezése.

Miután már 1960-ban folytak megbeszélések az Automobilwerke Zwickau és az Eisenachi gyár között, a VVB Automobilbau mindkét gyárnak kiadta a feladatot 1961 február 7-én: június 30-ig ( azaz 5 hónapon belül ! ) készítsék el a prototípust, mely a fenti elveknek megfelel. A határidő betarthatatlannak tűnt, mégsem okozott problémát, mindkét jármu időben elkészült. Mindkét jármu modern önhordó karosszériát kapott, spirálrugós futóművel. A karosszéria külső jegyeit a rengeteg üvegfelület és a tetővonal uralta. Egyaránt hidraulikus kormányrásegítőt kaptak (!), az önsúlyuk 900 kg körül mozgott. Amíg az eisenachi jármű példaképe vélhetoen az akkor mérvadónak tűnő, késobb azonban az akkor használatos konstrukcióval nagyot bukó Volkswagen volt a maga padló alatti farmotorjával, a zwickaui szász jármű meglepő módon a Wartburg komplett motorját ( 2ütemű, 3hengeres vízhutéses ) és futóművét kapta, természetesen az első kerekeket hajtva. Sachsenring mintegy 650 ezer márkát fektetett a tesztekbe, és "megnyerte a csatát". Az akkori illetékesek a fronthajtást favorizálták, nem utolsósorban azért, mert alapjában képes volt az akkor még a jövő erőforrásának tűnő forgódugattyús motort fogadni. Ám a hétköznapok ettől még távol álltak, a P100 ( ahogy a prototípust nevezték ) egy egyliteres, 4ütemű Otto-motort kapott volna a szériagyártásban. A Wankel-motor fejlesztése kis híján félbe is szakadt, de 1962-ben Chemnitzben a Központi Járműfejlesztő intézetben mégis elkészült az elso NDK egyhengeres rotációs motor működő mintapéldánya. A prototípus előállítása ilyen rövid idő alatt nagy eufóriához vezetett, a szériagyártást ( duroplaszt tetővel, motor- és csomagtérfedéllel ) már 1967-re jelezték. Mégis elég volt egy újabb hét, és a P100 egyszerű történelem lett. Berlin határozott: minden dokumentumot megsemmisítettek, a mintadarabokat egyszerűen bezúzták...

Forrás: http://twk.lusteenet.hu