Hogy �rts�k, �s meg�rts�k a 603 technikai �s t�rt�nelmi h�tter�t, egy kis felvezet�s:

Az els� Trabantot, amelyet m�g P50-nek h�vtak, 1958-ban mutatt�k be, �m el�dje �s m�szaki alapja a sz�mos konstrukci�s k�l�nbs�g ellen�re is a P70 volt, amelynek alap�tlete m�g a h�bor� el�ttre ny�lik vissza. A h�bor�s N�metorsz�gt�l �r�k�lt F9 gy�rt�sa mag�t�l ad�d� �tlet volt, hiszen a puszt�t�sb�l �led� orsz�gnak gyorsan, olcs�n k�sz�l� aut�kra volt sz�ks�ge. A megviselt ipar azonban nem volt k�pes a megfelel� mennyis�g� �s min�s�g� ac�l, illetve egy�b f�m alapanyagot el��ll�tani, �gy m�s megold�sra volt sz�ks�g. �gy sz�letett meg az akkor ( �s valljuk meg, ma is ) �ri�sinak t�n� �tlet, a f�m v�zra ragasztott/csavarozott m�anyag. Az alapanyagot gyapothullad�kb�l ( ami akadt b�ven ) �s m�gyant�b�l "s�t�tt�k", amely t�bb �r�t ig�nyelt ugyan, �m nagy mennyis�gben gy�rtva elegend�nek bizonyult az akkor m�g gyermekcip�ben j�r� motoriz�ci� kiszolg�l�s�hoz.

Az ily m�don gy�rtott P70 azonban akkoriban m�r a maga alv�zas konstrukci�j�val �s az el�dt�l �r�k�lt hajt�sl�nccal maradinak �s gazdas�gtalannak bizonyult, �gy a zwickaui m�rn�k�k megkapt�k a feladatot: egy t�megm�retekben, gyorsan, olcs�n gy�rthat�, megb�zhat� �s ig�nytelen, �m csal�dok sz�m�ra is haszn�lhat� kisaut� terveinek elk�sz�t�s�t. 1958 j�lius 10-�n be is mutatt�k az �j aut�t, amely m�g AWZ P50 n�vre hallgatott. Nev�t az el�dh�z hasonl�an kapta, az AWZ az AutomobilienWerke Zwickau r�vid�t�se, a P a m�anyagkarossz�ri�t ( plasztik ), a sz�m pedig az 500 cm3 l�kett�rfogatot jelenti.

V�ggigondolva az akkori t�rt�nelmi �s technikai k�r�lm�yeket, ez m�g nyugati m�rc�vel m�rve is egy korszer� aut�nak volt tekinthet�, hiszen az akkori vet�lyt�rsak e kateg�ri�ban a Fiat 500, az NSU Prinz I, a BMW 600 �s a Goggomobil 400 voltak, melyek egyt�l egyig farmotoros, h�ts�ker�khajt�s�ak voltak, �gy vagy az utasok sz�m�thattak l�nyegesen sz�kebb helyre, vagy a csomagoknak alig maradt hasznos t�r. A fronthajt�s k�l�n szenz�ci�sz�mba ment akkoriban, hiszen m�g a fels�bb kateg�ri�kban is alig-alig h�d�tott. A k�t�tem� motor sem sz�m�tott m�g korszer�tlennek, hiszen ilyen hajtotta DKW, Saab, Z�ndapp, Hanomag m�rk�kat is, amelyek ebben az id�ben komoly gy�rt�nak sz�m�tottak a kisaut�k k�z�tt. Nem volt utols� szempont az �r sem, hiszen am�g egy Renault Dauphine 17000 m�rk��rt volt kaphat�, egy Simca-Aronde�rt 18500 m�rk�t k�rtek, �s m�g egy Wartburg is 14000 m�rk�t k�st�lt, a Trabantot ennek kevesebb, mint fel��rt, 7450 m�rk��rt gur�thatta haza a boldog tulajdonos

1964-ben azt�n utc�ra ker�ltek az els� 601-esek, amelyek m�r moderniz�lt karossz�ri�t, a 600-ast�l �r�k�lt motort kapott, �m m�r nem sz�m�tott oly kiugr� konstrukci�nak, mint a P50. B�r a m�rn�k�k szolg�ltak m�g meglepet�sekkel, mint az 1965-t�l rendelhet� automata kuplung ( Hycomat ), �m felmer�lt az ig�ny az alapkonstrukci� atgondol�s�ra. Ebben az id�ben a szocialista orsz�gok aut�ipara ( az NDK-n �s Csehszlov�ki�n k�v�l ) csup�n licencek alapj�n gy�rtott aut�t, m�gpedig a k�vetkez�ek szerint:

Lengyelorsz�g: Fiat 125 licenc
Rom�nia �s Bulg�ria: Renault 8 licenc
Jugoszl�via: Fiat 600 licenc ( Zastava 750 )
Szovjetuni�: Fiat licenc ( Zsiguli ), gy�rt�s beindul�sa

A Zwickaui gy�r azonban tov�bb j�rta a maga �tj�t, �s 1966. december 30-�n elk�sz�lt az �j t�pus, a 603 dokument�ci�ja. Az aut�t nem kis r�szben exportra sz�nt�k, �gy a piaci ig�nyek felm�r�se alapj�n t�bb verzi�ban tervezt�k a piacradob�st, �s ( mint a dokument�ci� �rja ) a tervez�s els�dleges szempontjai az 1970-es �vben v�rhat� k�nyelmi �s menetteljes�tm�ny-ig�nyek voltak. Hogy miben �lltak ezek ?

- Alapkonstrukci�: �nhord�, term�szetesen m�anyagbor�t�s� karossz�ria, 2830 mm-es tengelyt�v, McPherson-felf�ggeszt�s el�l, 670/730 kp-os tengelynyom�s-eloszt�s
-Karossz�ria: Hossz 3735 mm, h�romajt�s karossz�ria, n�gyszem�lyes utast�r, melegv�z-f�t�s ( a k�t nagyobbik motorn�l ), �zemanyagtank a h�ts� �l�s alatt.
-Fut�m�: Els� McPherson felf�ggeszt�s, alul h�romsz�g-leng�karokkal, h�ts� hosszleng�karok, csavarrug�k. Duplex f�kek el�l, simplex f�kek h�tul, f�kr�seg�t�vel.
-Korm�nym�: Mint a 601-n�l.
-Motor: H�rom verzi� a k�l�nb�z� piaci ig�nyek szerint.
a. K�t�tem�, k�thengeres motor, 600 cm3, 30 LE, a P63/64-es motor fejlesztett v�ltozata
b. KKM 51 - Forg�dugatty�s, egyt�rcs�s ( Wankel- ) motor, 500 cm3 sz�m�tott t�rfogat, 55 LE, sz�ria NSU motor licence.
c. N�gyhengeres, n�gy�tem� motor, 1000 cm3, 40 LE, Skod�val k�z�s fejleszt�s.

A tervek szerint a sorozatgy�rt�s 1969 okt�ber�ben indult volna. A nullsz�ria �s a pr�ba�zem 6,77 milli� keletn�met m�rk�t em�sztett fel. A n�gy�tem� motor p�nz�gyi fedezet�t a Skod�val k�z�sen teremtett�k volna el�, ez 15 milli� keletn�met m�rk�s v�rhat� k�lts�ggel j�rt volna, a teljes projekt ( a sorozatgy�rt�s kezdet�ig ) 42 milli� NDK-m�rk�t ig�nyelt volna, melynek eredm�nyek�ppen az indul�st�l �vi 90000 j�rm�vet �s megfelel� mennyis�g� p�talkatr�szt �ll�tottak volna el�.


A k�sz aut�k �rai a k�vetkez�k�ppen alakultak volna:
-Alapv�ltozat: 8150 m�rka
-B�v�tett felszerelts�g: 8950 m�rka
-B�v�tett felszerelts�g Wankel- vagy n�gy�tem� motorral: 10300 m�rka

1968-ra az �zemi- �s gy�rt�spr�b�k alapj�n n�mileg m�dosultak. Ekkorra a palett�n m�r a Skoda 1000MB motorja, a Wankelmotor �s a Wartburg 3 hengeres, k�t�tem�, v�zh�t�ses motorja szerepelt. A teljesen k�sz aut�t sorozatgy�rt�st�l m�r csak a gy�rt�sor fel�ll�t�sa v�laszotta el...

V�g�l el�rkezett 1968 decembere, amikor a terveket �s a gy�rt�st le�ll�tott�k. Az okok nem m�szaki jelleg�ek voltak, hiszen az aut� gyakorlatilag sz�ria�rett volt. Hogy m�gis mi okozta a tervek kudarc�t :
-1968-ra a a Wankel-motor licence lej�rt, �s az NSU gy�r megv�ltozott marketingpolitik�ja miatt nem k�v�nta a szerz�d�st meghosszabb�tani.
-A csehszlov�kiai megsz�ll�s miatt a politikai �s gazdas�gi kapcsolatok megromlottak, �gy a Skoda gy�r motorj�ra nem sz�m�thattak.
-Az AWZ saj�t kapacit�sa, illetve az eisenachi Wartburg gy�r motorgy�rt� kapacit�sa nem fedezte volna az �j t�pus motorig�ny�t.

Ezen okok, valamint a k�s�bbi politikai strat�gia miatt a 603 �r�kre �lom �s elpocs�kolt p�nz maradt...

 

Forr�s: http://twk.lusteenet.hu