Egy k�p r�la:

A kisb�ri elektromos �zemben k�sz�lt n�h�ny �vvel ezel�tt, kimondottan versenyz�si c�llal. Ugyanis az elektromos aut�knak is szerveznek versenyeket, �s nem kell kinevetni �ket, mert nem csup�n a megtett t�v sz�m�t, hanem ak�r a sebess�g is. Elektromos k�r�kben mindk�t t�nyez�t jelent�sen befoly�solja a s�ly, �gy a kateg�ri�kat is az aut�k s�lya alapj�n osztj�k be. A sz�ban forg� Trabi k�t nemzetk�zi versenyen vett r�szt, �s mindk�t alkalommal nyert a kateg�ri�j�ban.

M�szaki fel�p�t�se annyira egyszer�, hogy nem is �rtem, mi�rt nem ezt a fajta hajt�st tal�lt�k fel el�bb, mi�rt a bonyolult Otto vagy d�zel rendszer�t. Adott egy villanymotor, mellyel egy teljesen h�tk�znapi sebess�gv�lt�n kereszt�l meghajtjuk a kerekeket. Ennyi. Na persze elektronikusan m�r kicsit bonyolultabb a helyzet.

A motor 60 voltos, ezt a fesz�lts�get 10 darab 6 voltos akkumul�tor biztos�tja a sz�m�ra, melyekb�l kett� a r�gi motor hely�n tal�lhat�, nyolc pedig az egykori h�ts� �l�s k�rny�k�n. Van m�g egy 12 voltos akkumul�tor is, de az teljesen f�ggetlen a hajt�si k�rt�l, puszt�n a vil�g�t�s�rt felel. Persze itt is van egy kis csalafintas�g, mert ha ez az aksi lemer�lne, a visszat�lt�si rendszer a hajt�si k�rt terheln�, ami a sebess�g, �s a megtehet� t�v rov�s�ra megy.

�gy azt�n egy kapcsol�val kiiktathat�k a f�kl�mp�k - 2x21 watt nem kev�s sp�rol�s-, ami a versenyek speci�l szakaszain megengedett, a k�z�ti r�szen viszont meg kell felelni a KRESZ el��r�soknak, �gy ott kell a f�kl�mpa.

Az aksik rettent� b�d�sek, nem a j�l ismert amperszaguk van, hanem a vegyi folyamat sor�n keletkez� savanyk�s, kellemetlen illat. Az�rt ker�ltek a m�anyag dobozokba, hogy ne ez terjengjen az utast�rben. A k�k g�gecs�v�n kereszt�l szell�znek, ez az �sszes anyag kibocs�t�s, ami az aut�b�l j�n.

A nagy doboz m�g�tt tal�lhat� a t�lt�rendszer elektronik�ja, melyet sim�n a h�zi 220 voltra kell csatlakoztatni, magyarul be kell dugni a konnektorba. Nagyj�b�l h�rom �ra alatt t�lti fel teljesen a rendszert. A t�lt�si met�dus nem line�ris �ramfogyaszt�ssal t�rt�nik, �gy neh�z kisz�molni, mennyibe ker�l, de a h�rom �ra alatt nagyj�b�l h�romsz�z forintot eszik.

A teljesen felt�lt�tt akkumul�torokkal, egy szem�llyel stabil 70 km/h sebess�gre k�pes, �s 100 km t�vot tud megtenni. Teh�t 100 kilcsi, mondjuk v�rosban 300 forint�rt, nos azt hiszem ez az �ltalam ismert leggazdas�gosabb j�rm�. �s nem is f�st�l.

Eredetileg sportfut�m� ker�lt a kasztni al�, �s a v�lt�t is egyedileg �tt�telezt�k, ahogy versenyz�s k�v�nta. A motor akkora er�t tud kifejteni, hogy rendszeresen elt�rte a f�ltengelycsukl�kat, �s a versenyz�k nem is haszn�lt�k a sebess�gv�lt�t, a rajtn�l n�gyesbe kapcsolt a pil�ta, �s csak nyomta a g�z (�ram?) ped�lt. Mindenhol elment �gy is.

Mostanra ezeket az alkatr�szeket sz�ri�ra alak�tott�k vissza, mivel a jelenlegi tulajdonos minden nap haszn�lja. Munk�ba j�r vele. Norm�l leng�scsillap�t�k, �s teljesen egyszer� Trabant-v�lt� ker�lt bele. Az egyest most sem kell haszn�lni, kettesb�l is sim�n megl�dul, egyed�l nagyobb emelked�kn�l van sz�ks�g a legkisebb fokozatra. �s teljesen alkalmas a v�rosi forgalomban val� utaz�sra, olyan vele menni, mint egy Trabanttal.

Annyira vicces, hogy a motort nem kell beind�tani, csak be�lni �s nyomni a ped�lt, hogy v�gig vihor�sztam, am�g fordultunk egyet. A forgalom mit sem tud arr�l, hogy ez sp�ci j�rm�, �gy a m�g�tt�nk lev�k ugyan�gy dud�lnak �s villognak, keresztez�d�sben ugyan�gy semmibe veszik, mint egy norm�l Trabit. Egyed�l a b�d�ss�gre nem panaszkodnak.

M�r csak az a k�rd�s mer�l fel, mi�rt nem ilyen minden aut�? A magyar�zat egyszer�: rohadt dr�ga az �talak�t�s. Nemcsak az aksik darabj�nak 45 ezer forint k�r�li �ra, de a villanymotor, a vez�rl� elektronika, a t�lt� elektronika, �s persze a haz�nkra oly jellemz� bonyolult, hosszadalmas enged�lyeztet�si proced�ra is dr�ga.

Legviccesebb az �tirat�s. M�r az eredetvizsga is neh�zs�gekbe �tk�z�tt, de azt�n az �t�r�s k�lts�ge - ami ugye henger�rtartalom-f�gg� - teljesen meghaladta az okm�nyiroda k�pess�geit. N�h�ny napos tanakod�s ut�n arra jutottak, hogy az �ltal�nos Trabantok 600 k�bcentij�vel sz�molnak, �s ugyanezt tette a biztos�t� is a k�telez� felel�ss�gbiztos�t�sn�l.

A technol�gia k�zben rohaml�ptekkel fejl�dik. Ez a villanymotor p�ld�ul megvan vagy 40 kil�, a leg�jabb hasonl� tud�s�ak pedig m�r alig nyomnak 8 kil�t. Emellett a visszat�lt�si rendszerek is sokat fejl�dtek. Ebben a Trabiban m�g nem haszn�lhat� �rtelmesen, ugyanis a menetk�zbeni t�lt�se elhanyagolhat� mennyis�ggel hosszabb�tja meg a megtehet� t�vot, �gy sz�m�ra marad a konnektor.

Azok a dolgok, amik viszont hosszabb�tanak a t�von, teljesen k�zenfekv�k. Keskeny gumik, j� kem�nyre f�jva - 3 bar -, zsok�szer� testalkat, �s semmi csomag, max. egy hitelk�rtya. �s akkor m�g nem is besz�lt�nk azokr�l a sp�ci ken�anyagokr�l, amikkel mondjuk a ker�kcsap�gyakat be lehet kenni, hogy k�nnyebben szaladjanak. Ezek m�r olyan �rtechnol�giai cuccok, hogy ha nem a villanyhajt�s�rt l�nek fejbe a sarkon az olajt�rsas�gok b�rgyilkosai, akkor ezek�rt.

Sz�val egyel�re nem ez a megold�s a k�zleked�si k�rnyezetv�delemre, b�r az is lehet, hogy csak addig dr�ga, am�g az olajhaszn�lat fel� ir�ny�tj�k az embereket. Ha az elfogyott, j�n a villany, �s ezt kell mindenki �ltal el�rhet�v� tenni. �s ha m�r mindenkinek lesz villanyaut�ja, lehet �jra felemelni az �zemeltet�si k�lts�geket, ak�r a benzin�rat. Mindenestre a haj�z�s ter�let�n m�r nagyon elterjedt a villanyhajt�s, �s ezerrel megy a fejleszt�sek tesztel�se.

Forr�s: http://totalcar.hu